Na most akkor ki hazudik? És mikor? Egyáltalán van olyan, hogy bármelyik politikus, bármikor az igazat mondja?

        Egy kivételt ismerünk. Az a bizonyos öszödi beszéd. Tanulságos. Egyszer, véletlenül kiszivárgott, hogy egy politikus igazat mondott, és rögtön el is vágta magát ezzel egy életre. Azóta is fel-feldöbben bennem a naiv döbbenet, látván, hogy emberek ezen meg tudnak döbbenni. Miért? Hát ez nem volt eddig is nyilvánvaló? Jó, persze, elismerem, általában igyekeznek konzekvensen hazudni. A baj mindig akkor kezdődik, amikor valaki véletlenül igazat mond. És akkor mindenki meglepődik. Felháborodva cikkeznek, hogy hazudik a kormány. A jó öreg Hofi jut az eszembe, amikor előadás közben kiszólt a közönségnek, hogy „Te meg min csodálkozol? A szemináriumon mást mondtak?”

     Lássuk tisztán a problémát! Valaki szabálytalanul játszott, mert az események láncolatában egyszer véletlenül igazat mondott. Aki ilyen hibát követ el, annak piros lap jár. A logikus végkifejlet az lenne, hogy kizárják a hibázót. De a játék biztosít egy olyan lehetőséget is, hogy a hibázó játékos meggyőzheti a többieket, hogy inkább a leggyengébb láncszemet távolítsák el. Na most kívülről úgy néz ki, hogy a durva szabálytalanság elkövetője egyben a leggyengébb láncszem. Ez nem jósol túl nagy jövőt a NAV elnökének. Persze még semmi sem biztos, mert akár még előtalálhatnak egy még gyengébb láncszemet, akiről eddig nem is lehetett hallani, vagyis elvitetik a balhét egy 'no-name' valakivel.

        A helyzetet az tenné igazán érdekessé, ha kiszivárogna egy belső megbeszélés hanganyaga. De hát ezek nem az amatőr ligában játszanak, mint mondjuk az Öszödi Balkezes Öregfiúk SE. Ezek időközben vérprofik lettek. Az egyetlen esély arra, hogy valami ilyesmi megtörténhet, az a Fideszen belül zajló belharc, amiről mostanában hallhattunk. Eleve sokatmondó az a tény, hogy ennek a híre, egyáltalán kijutott a publikumhoz. Gondoljunk bele abba is, hogy a kitiltási botrányt egy Fideszhez kötődő orgánum szellőztette meg. Az én kérdésem az, hogy amit most láthatunk, az vajon egy stratégia része, - ha igen akkor le a kalappal, - vagy ad-hoc adok-kapok csetepaté, ami persze tipikus lenne ebben a mi kis magyar dedónkban. Az első opció érdekes lehetőségeket rejt a jövőnkkel kapcsolatban, és mindenképpen pozitívabb, mint az utóbbi opció, amitől csak a káosz további térnyerése várható.